Mi az oka ezeknek a változásoknak és mit lehet tenni a megoldásért?
Egyrészt a kisgyermek fejlődése.
Mit tudnak a 2 éves gyermekek?
A kisgyermekek eddigre ugyanis rengeteg új készséget sajátítottak el. Képesek
ugrani és ugrálni,
lépcsőzni (segítséggel),
hosszabb utasításokat is megérteni,
labdát eldobni, rúgni,
logikai játékokat játszani (toronyépítés, labirintus, formakirakó stb.)
A megértő-, felfogóképességük is rohamosan fejlődik:
javul a memóriájuk,
a kreativitásuk kibontakozóban,
virágzik a fantáziájuk,
függetlenedni akarnak és
el is kezdik tesztelni a korlátjaikat. (Meg a miénket is )
Másrészt a változások, amik a kisgyermekkel történnek.
Ebben az életszakaszban a szülők hajlamosak arra, hogy új szokásokat, új helyzeteket, új szabályokat vezessenek be. Ez nem csak otthonra vonatkozik, hanem a gyermekek szociális élettereire is. Ilyenkor sok kisgyermek bölcsődébe kerül, ahol – ha addig otthon nem – lassan megismerkedik a bilivel, számos új szabállyal, tevékenységgel.
Ez az a kor, amikor a szülők rendszerint egy kistestvért is bevállalnak, mert az édesanya ismét készen áll arra, hogy új babának adjon életet.
A gyermek ebben a korban már sok családnál tévézhet, tabletezhet, vagyis valóban rengeteg új dologgal találkozhat. A sok változás pedig sokféleképp hathat a gyermek alvására is.
Attól függetlenül, hogy sokkal rendezettebb a mozgásuk, és emiatt sokkal több mindenre képesek, jobban el is fáradhatnak, főleg a bölcsi kezdése miatt. Sokszor ütköznek akadályokba, sok mindent tudnak már, de sokkal többet akarnak, ami még nem megy elsőre, se másodikra. A türelem pedig nem minden 2 éves gyermek erőssége. ☺
Hogyan segíthetsz a gyermekednek, ha beleszaladtatok a 2 éves kor körül jelentkező újabb alvásfejlődési helyzetbe?
A legfontosabb az, hogy maradj válaszkész, következetes, türelmes, és kitartó, de egyben vedd észre a gyermek megváltozott igényeit is. Az alvásigény csökkenhet ebben az életkorban, de akár nőhet is, ha a kicsi most kerül bölcsibe.
A kisgyermek napirendje szintén változhat. Az egy alvásra átállás már akár 6-10 hónapja megtörtént, de az akkori napirend nem kőbe vésett. Simán elképzelhető, hogy a szokott időben tervezett nappali vagy esti elalvásnál a gyermek egyszerűen már nem elég álmos, ezért azt későbbre kell tenni. Ha a gyermek most kerül közösségbe, akkor is változhat a napirendje, sőt, még a bölcsis napirendhez is igazodni kell. Egy napirend beborulás pont elég arra, hogy a gyermeknél a cikk elején felsorolt alvásproblémákat tapasztaljuk. Néha sok már a gyermeknek minden nap a 2,5-3 órás nappali alvás, ilyenkor rövidebb lesz az éjszaka. Ha viszont kevesebbet alszik napközben (ez gyakran előfordul a bölcsibe szoktatás idején), akkor legyen hosszabb az éjszaka.
Az elalvási szokások változása is jellemző ebben a korosztályban. Sok anyuka ekkor fejezi be a szoptatást vagy választja el magát a gyermek. Gyakori, hogy vagy kinövi a kiságyat vagy a kistesó érkezése kapcsán kap új ágyat. Az anya visszamehet dolgozni, így már rendszeresen más is altatja a gyermeket. Csupa változás, ami hat az alvásra.
lehetőleg kerüljük a túl sok új kihívást. Ne akarjuk egyszerre másik, nagyobb ágyba tenni, bilire szoktatni, a cumiját elvenni stb. Főleg, ha valóban kistestvér érkezik a családba. Ez már önmagában akkora változás lesz a számára, hogy a további újdonságokkal csak rontanánk a helyzeten.
Próbáljunk fokozatosan bevezetni új helyzeteket. A kistestvér születése után várjunk legalább három hónapot az olyan változtatásokkal, amelyek a nagyobb gyermekünket érintik.
Ebben a korban a fantáziájának köszönhetően új szokásokat vehet fel: például azt, hogy elkezd félni a sötétben vagy a szörnyektől.
És végül, de semmiképp sem utoljára: Maradjunk rugalmasak, de következetesek is! Ne kezdjünk el olyan új szokásokat kialakítani, amelyeket nem fogunk tudni betartani és betartatni. A következetlenség, az ebből fakadó összevissza korlátozásaink együttesen odavezethetnek, hogy minden este harcot fogunk vívni gyermekünkkel a lefektetéskor. Tartsuk hát magunkat továbbra is néhány, általunk fontosnak tartott alapszabályhoz, mely a családunk értékrendjét tükrözi. A gyermek nyugodtan dönthet abban, hogy melyik pizsamáját veszi fel, de azt nem érdemes rábízni, hogy ő mondja meg, hogy szeretne-e aludni.
