„Majd este pótolja”,
jön a megnyugtató mentség egy-egy kimaradt délutáni alvás után.
Biztos, hogy pótolja?
Egy 2013-ban publikált vizsgálat érdekes összefüggéseket talált
a kisgyermekek tanulása és a nappali alvása tekintetében.
A kutatók egy óvodában 40, 3-5 éves kor közötti gyermeket tanítottak meg egyik délelőtt egy memória játék kapcsán arra, hogy melyik állat képe hol helyezkedik el a táblán. Ezután a gyerekek egy része aludt ebéd után, egy részük viszont nem. A kutatók aznap délután is megnézték, mennyire tudják felidézni a gyerekek, mi hol van a memóriatáblán.
A szakemberek azt találták, hogy a nappal alvó gyermekek sokkal jobban teljesítettek, mint a nemalvó társaik. A nappali alvás tehát segített abban, hogy az aznap reggel megtanult dolgokat fel tudják idézni a gyermekek, később is emlékezzenek rá.
A kutatók másnap reggel is megjelentek az oviban és újabb teszt következett. Újra elővették a memóriatáblát és tesztelték, ki mire emlékszik még a tegnap tanultakból. Az előző nap nappal is alvó gyerekek teljesítménye most is jobb volt nemalvó társaiknál.
Azaz, az éjszakai alvás nem egyenlítette ki a különbségeket, nem kompenzálta az előző délután kimaradt alvást, a nemalvás miatti memóriaprobléma továbbra is fennállt. A kutatók azt is megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél esett vissza leginkább a teljesítmény, akik egyébként még többé-kevésbé rendszeresen alszanak napközben.
A vizsgálat eredménye tehát arra enged következtetni, hogy a nappali alvásnak kiemelt jelentősége van a kisgyermekek tanulási folyamataiban, az új ismeretek megjegyzésében.
