1. Dekoncentrálttá tesz
Aki nem piheni ki magát, az hamar megtapasztalja, a fáradtság mennyire rossz hatással van rá. Az illető figyelme lanyhul, a reakcióideje megnő. Mivel nem elég éber, gyakran olyan jelenségeket sem érzékel, amelyek máskor egyből feltűnnének neki. Nem véletlen, hogy a közlekedési balesetek egyik tipikus oka az alváshiány.
2. Rossz hatással van a lelkünkre
Magunkon is érezhetjük, hogy fáradtan türelmetlenebbek vagyunk, ingerültebben reagálunk. A kialvatlanság emellett fokozza a szorongást is. A depresszióra hajlamos emberek esetében az elégtelen alvás valóságos 22-es csapdája lehet, hiszen a kialvatlanság és a kedélybetegség kölcsönösen erősítik egymást.
3. Negatívan befolyásolja a döntési képességünket
Kialvatlanul könnyebben előfordulhat, hogy másképp látjuk és értelmezzük a világot, mint kipihenten. Az agyunk ugyanis túlterhelt, és így eleve kevesebb információt fogad be, de azokat is korlátozottabban dolgozza fel. Így lényegében esélyünk sincs megfontolt, bölcs döntést hozni.
4. Gyengíti az agyi teljesítményt
Kialvatlanul készülni például egy vizsgára nem túl pratikus, hiszen ilyen állapotban jelentősen gyengébb a memóriánk, a kreativitásunk és a problémamegoldó képességünk. Ha az agyunk nem piheni ki magát, nem csak maga a tanulás nehezebb, hanem az is, hogy következő nap felidézzük, amit előző nap elvileg már megjegyeztünk.
5. Feledékennyé tesz
Ha nem alusszuk ki magunkat, nem csak azt felejtjük ám el, amit előző nap tanultunk. Hanem szinte bármit. Ugyanis az alvás során keletkező agyhullámok a felelősek azért, hogy az információ a rövid távúból a hosszú távú memóriába kerüljön.
6. Rontja az összhangot az agy és a végtagok között
Aki nagyon fáradt, gyakran érzi úgy, hogy szinte szédeleg, nehezebben őrzi meg az egyensúlyát. Azok az alváshiányos emberek, akiket vezetési szimulátor segítségével teszteltek, a kéz-szem koordinációjukat tekintve olyan rosszul – vagy még rosszabbul – teljesítettek, mint azok, akik jelentős mennyiségű alkoholt vagy drogot fogyasztottak. Az agynak ugyanis komoly kapacitásait köti le, hogy folyamatosan összehangolja a végtagok mozgását azokkal az üzenetekkel, amelyeket az érzékszervek küldenek neki. A fáradtság miatt korlátozott „üzemmódba” kerül az agy, így sem befogadni, sem feldolgozni nem tudja az érkező információkat – így nem képes megfelelő utasításokat sem küldeni a végtagoknak, mikor és hogyan cselekedjenek.
Exkluzív, tudományos igényességű cikkek, előadások és tréningek kizárólag előfizetőknek
Több, mint 30 cikk és esettanulmány
20 órányi előadás
folyamatosan bővülő tudásanyag
ha nem találod a kérdéseidre a választ, segítünk