Fogzás és a (nem)alvás

Egy olyan témáról lesz ma szó, ami minden kisbabát érint, ez pedig a fogzás. Az első két-három év során kibújnak a tejfogak, mind a húsz, ez azt jelenti, hogy a babának gyakran jelennek meg új fogak a szájában. Megoszlanak a vélemények arról, hogy tényleg fáj-e a babának, ha jön a foga, vagy egyéb oka van a nyűgösségnek, alvásproblémáknak.

Bizonyára vannak babák, akiket nagyon megvisel a fogzás, mások kevésbé érzékenyek rá. Nem minden alvászavart a fogak kibújása okoz, de nem is elhanyagolható a szerepe, főleg az alvásproblémák kezdeti szakaszában. Fontos tudni, hogy az első fogak általában a baba hat hónapos korában bújnak ki, de nagy egyéni eltérések lehetnek, illetve a fogzás bizonyos tünetei már három-négy hónapos korban megjelenhetnek.

Lássuk tehát, mely tünetek utalhatnak arra, hogy a picinek jön a foga:

  • Fokozott nyáltermelés,

  • a baba mindent megrág, a szájába vesz,

  • megváltozott állagú széklet a sok lenyelt nyáltól,

  • kicsípett popsi a hígabb kakitól, illetve kiütések a száj körül a nyáltól,

  • megduzzadt, kifehéredett, érzékeny íny,

  • nappali nyűgösség,

  • megváltozott evési szokások,

  • gyakoribb éjszakai ébredések.

A legújabb kutatási eredmények szerint a 3 legáltalánosabb tünet a fokozott nyáltermelés, a nyugtalanság és a fogíny érzékenysége. A többi tünet nem egyértelmű, hogy a fogzástól van-e, a babáknak ugyanis gyakran változik a széklete, az pedig, hogy a szájukba vesznek dolgokat, a baba fejlődésének természetes szakasza. A kiütések is mindennapos jelenségek sok baba életében, a fogzástól függetlenül is. Ha pedig az alvásproblémák nagy részét meg lehetne magyarázni a fogzással, akkor ez az egyetlen cikk lenne elérhető a blogon. 😊

Ki kell emelnem, hogy a fogzás nem okoz lázat és egyéb súlyos tüneteket (hasmenés, hányás, rendszeres etetési nehézségek, súlyfejlődési elmaradás stb.). Ha a baba betegnek látszik, vagy a tünetek romlanak, illetve hosszabb ideje fennállnak, akkor hiba a fogzásra fogni a panaszokat. Ebben az esetben orvosi kivizsgálás szükséges. Az hogy a fogzás és a betegségek gyakran együtt jelentkeznek, nem egyenlő azzal, hogy ok-okozati összefüggés is van a kettő között.

Mit tehetünk, hogy enyhítsünk a baba fájdalmán?

Adhatunk a babának erre a célra kifejlesztett rágókákat, melyekből van hűthető változat is, ezek segítenek csillapítani az enyhe fájdalmat.

Használhatunk helyi ecsetelőket, melyek átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat, hasznosak lehetnek például a baba elalvása kapcsán.

Emellett szóba jöhetnek fájdalomcsillapító gyógyszerek, melyek csak körültekintéssel alkalmazhatók. Adásuk előtt mindenképp kérjük ki a baba gyermekorvosának tanácsát. Ne feledjük: a nyűgösség, hígabb széklet, alvászavar mögött betegség is meghúzódhat, ezek kiderítése orvosi feladat.

Ha viszont egyértelmű, hogy a babának fáj a foga, nincs más betegség a háttérben, akkor a megfelelő fájdalomcsillapításhoz joga van a picinek. Tehát, a megfelelő gyógyszert, a megfelelő adagban és ideig alkalmazva. Ha pedig jól kezeljük a baba fájdalmát, akkor máris felmerül egy kérdés, hogy vajon mennyire hatott ez pl. az éjszakai ébredésekre?

Ha egyértelmű a javulás, akkor a fogzás közrejátszott a problémában. Ha semmilyen hatása nincs a fájdalomcsillapításnak, akkor viszont érdemes más okokban is gondolkodni, ne dőljünk be annak a népszerű tévhitnek, hogy a fogzás az oka az éjszakai ébredések többségének. Valójában más okok is gyakoriak, főleg a hónapok, évek óta fennálló gyakori megébredések hátterében.

Mit tegyünk az aktuálisan jelentkező, a fogzás miatti gyakoribb ébredésekkel?

A megfelelő fájdalomcsillapítással máris sokat tettünk az éjszakai nyugodt alvásért. Emellett mind az elalvásnál, mind a visszaalvásnál nagyobb igénye lehet a babának egy kis babusgatásra ebben a nehezebb időszakban. Próbáljunk viszont arra törekedni, hogy ne alakítsunk ki olyan új alvási szokásokat a picinél, amiket nem szeretnénk hosszú távra. Tehát, ha például már az első 5 percben nehéz a babát állva ringatni, akkor nem érdemes ezt az altatási módot bevezetni, inkább ringassuk ülve a babát vagy mozgatás nélkül próbáljunk vele összebújni, úgy altatni, még akkor is, ha így pár perccel később nyugszik meg. De ez nem azt jelenti, hogy ne segítsünk többet, máshogy, inkább csak azt, hogyha választani lehet, akkor ne az legyen a cél, hogy a gyermek azonnal megnyugodjon és ezért mindent is bevessünk, inkább az, hogy reális elvárásokat támasszunk magunk felé is, és gondoljunk arra is, hogy mennyiben tarthatóbb hosszú távon az, hogy a gyermeket magunk mellett fekve altatjuk vissza, minthogy hajnalban órákat sétálunk vele.

Szerző:

Dr. Dénes Ivett

bababarát alvás tanácsadó, baba-mama kapcsolati szakember

A témához kapcsolódó exkluzív tudásanyagok a Tudástárban előfizetőinknek:

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredések – megelőzés és megoldás

Vajon az éjszakai jelzések egy része kivédhető lehet? Ha igen, akkor hogyan? Mit [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredések – alvásprobléma-e vagy sem?

Vajon minden éjszakai ébredés alvásproblémát jelez? Vajon az oké, ha az éhség mi [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Cicin altatás kontra békés éjszakák

Mit jelent az igény szerinti szoptatás (iszsz)? Azt, hogy a baba minden szopási [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai megéhezésekről

Az előadás arról szól, hogy vajon az éjszakai megéhezések mennyiben lehetnek ok [...]

TUDÁSTÁR ELŐADÁS: Az éjszakai ébredésekről

A tartalomból: Csekklista, mik a gyakori okok Milyen az összefüggés az okok és a [...]

TUDÁSTÁR CIKK: Az elspórolt éjszakák- miért vannak órákat ébren a babák éjjelente, és mi a megoldás?

Kora hajnalban rendszeresen órákat töltesz virrasztva a látszólag kipihent és já [...]

Előfizetek a tudástárra
2024-09-06T11:07:25+02:00