Fontos az elején tisztázni, hogy az éjszakai felriadás és az éjszakai rémálom két különböző dolog.
Először beszéljünk az éjszakai felriadásokról:
Általában az éjszaka első felében fordul elő, a kisgyermek hirtelen felül az ágyban, kiabál, sír, szemeit tágra nyitja, izzad, remeg, dobálja magát. Pár perc alatt megnyugszik és alszik tovább, másnap pedig a történtekre nem emlékszik. Az éjszakai felriadás alatt a gyermek valójában nem ébred fel, ha felébresszük, akkor zavart, nem tudja, hogy mi történt vele. A felriadás mindig a mély alvási fázisban következik be, ilyenkor nem álmodunk és nagyon nehezen vagyunk felébreszthetőek.
Mik a jellemzők az éjszakai felriadásokra?
- 4-12 éves korban a leggyakoribb,
- a gyermekek néhány százalékánál fordul elő rendszeresen, de egy-egy alkalommal sok gyermeknél jelentkezik,
- kamaszkorra általában megszűnik,
- gyakran társul alvajárással,
- általában az éjszaka első felében jelentkezik.
Mi okozza az éjszakai felriadásokat?
Az éjszakai felriadások fő oka a nem megfelelő minőségű vagy mennyiségű alvás. Ami kiváltja a problémát, az
- stresszes helyzetek, változások a gyermek életében (kevesebb alvás, szorongás),
- nem a megszokott alvási körülmények (új ágy, nyaralás),
- lázas állapot,
- erős zajok vagy fények (nehéz elalvás, felébredések éjszaka).
Társulhat alvási apnoéval, nyugtalan láb szindrómával, migrénnel, és fejsérülések kapcsán is kialakulhat.
Mit tehetünk, hogy megelőzzük az éjszakai felriadásokat?
Fontos kihangsúlyozni, hogy bár félelmetesnek tűnik, az éjszakai felriadások önmagában nem ártanak a gyermeknek. Ami inkább a gondot jelenti, azok a következmények: a nappali álmosság, a félelem az elalvástól, illetve ha a felriadás alatt veszélyes dolgokat csinál a gyermek: leesik az ágyról, dobálja magát és megsérül, vagy agresszív másokkal szemben.
Legfontosabb, hogy ne keltsünk félelmet a gyermekben. Miután ő nem emlékszik az éjszaka történtekre, ne ecseteljük neki reggel, hogy mennyire megijedtünk az éjjel. Ha félni fog az elalvástól, az éjszakáktól, azzal csak rontunk a helyzeten.
Fontos, hogy az esték nyugodtan teljenek, legyen idő a felpörgött kisgyermeknek megnyugodni elalvás előtt. Próbáljuk csökkenteni a tévé és a számítógép képernyője előtt töltött időt, helyette inkább beszélgessünk a gyermekkel, ezzel is oldva a benne felgyülemlett stresszt.
A gyermek életkorának megfelelő mennyiségű alvás biztosítása a legfontosabb teendő.
Ha gyakran fordul elő az éjszakai felriadás, akkor érdemes naplót vezetni az alvásokról, az aznapi eseményekről, ennek segítségével könnyebben rájövünk, hogy mik a kiváltó tényezők.
Arra is figyeljünk, hogy teremtsük meg a biztonságos alvási körülményeket az éjszakai felriadások idejére is. Használjunk sarokvédőket az ágy melletti éles bútorszéleknél, ne aludjon emeletes ágyban a gyermek, legjobb ha egy alacsony matracon alszik, ahonnan nem tud leesni. Ha alvajárással is társul a felriadás, akkor még fontosabb az elővigyázatosság. Legyen egy csengő vagy valamilyen riasztó a gyermekszoba ajtajánál, hogy biztosan felébredjünk, ha éjszakai kóborlásra indul a gyermekünk. Figyeljünk a lépcsők biztonságára, az ajtók, ablakok zárására is.
Mit tegyünk, ha éjszaka felriad a gyermek?
Ne ébresszük fel a gyereket, beszéljünk hozzá lassan és nyugodtan, próbáljuk óvatosan megakadályozni, hogy kárt tegyen magában vagy másokban. Néhány perc elteltével általában magától megnyugszik, akkor visszafektethetjük aludni.
Ha a felriadás gyakran jelentkezik és mindig ugyanabban az időben, az is bevált módszer, hogy előtte 15-30 perccel felébresztjük a gyermeket és pár percig nem hagyjuk visszaaludni.
Mikor szükséges orvosi kivizsgálás?
- ha a felriadások egyre gyakoribbak,
- ha kamaszkorra sem szűnnek meg,
- ha betegséget gyanítunk a háttérben (alvási apnoé),
- ha negatívan befolyásolják a gyermek alvását (keveset alszik, fél aludni),
- illetve bármilyen esetben, ha a kivizsgálás megnyugtat minket vagy a gyermekünket az esetek kezelésével kapcsolatban.
Éjszakai rémálmok:
Általában az éjszaka második felében jelentkezik, mikor többet álmodunk. Az éjszakai felriadásoktól abban különbözik, hogy itt egy rossz álom után tényleges felébredés történik, és az álomképekre emlékszünk is, tudjuk, hogy miért ébredtünk fel. Gyermekeknél 3-6 éves kor között a leggyakoribb, kamaszkorra itt is csökken az előfordulás. Kisebb gyermekeknél nehéz a rémálmok és az éjszakai felriadások elkülönítése, hisz mindkét esetben azt látjuk, hogy a gyermek hirtelen felkiált, felsír, nyugtalan, izzad vagy reszket. Ami segíthet eldönteni: ébren van-e a gyermek vagy inkább úgy tűnik, mintha aludna és hogy emlékszik-e arra, hogy mi történt az éjszaka.
Mi okozhat rémálmokat?
- Stressz,
- Trauma, negatív életesemények,
- Félelem, aggódás,
- Kialvatlanság,
- Alkohol, droghasználat,
- Pszichiátriai kórképek,
- Élénk képzelet,
- Nem gyermekeknek való mesék, filmek,
- Családi titkok.
Hogyan előzhetőek meg a rémálmok?
Sokat segít ebben az esetben is az alvásnapló vezetése. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a gyermekkel a rémálmairól, hogy miről szóltak, mit érzett közben, szerinte miért álmodik rosszakat. Ha a háttérben a kisgyermek számára szomorú vagy félelmetes esemény húzódik meg (haláleset, válás a családban), akkor érdemes szaksegítséget kérni az esemény feldolgozásához. Ha a gyermek fél este lefeküdni, elaludni, akkor érdemes vele maradni, míg elalszik, adhatunk neki szörnyűző plüssállatot, használhatunk éjjeli fényt, nyitva hagyhatjuk a gyermekszoba ajtaját, és a közös szoba is segíthet.
Orvosi kivizsgálásra szintén szükség lehet, ha a gyakori rémálmok miatt a gyermek nem akar aludni, vagy valamilyen betegséget sejtünk a háttérben.
