Mit vizsgált a kutatás?
A tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a vashiányos vérszegénység és az alvásidő közötti összefüggést az élet első évében.
A vizsgálat módszere:
Összesen 123 csecsemőt vizsgáltak, az alvást 3, 6 és 12 hónapos korban értékelték, a vérszegénységet pedig a születéskor és 6 hónapos korban vizsgálták.
A vizsgálat eredményei:
A vérszegény gyermekek nagyobb eséllyel tartoztak a kevesebbet alvók csoportjába (10 óra összalvás alatt), és minden egységnyi hemoglobin érték növekedésével az alvási idő 16,2 perccel nőtt. Ez az eredmény függetlenül volt a családi jövedelemtől, az anyai iskolázottságtól, a nemtől és a születéskori testtömeg indextől is.
A vashiány és a kevés alvás kapcsolatának konkrét oka még nem teljesen ismert, felmerült az, hogy a megfelelő mennyiségű vas hiányában zavart szenvedhet azoknak az idegrendszeri ingerületátviteli anyagoknak az előállítása, amelyek az alvás-ébrenlét ciklust szabályozzák.
Ezt a következtetést vonhatjuk le:
Az eredmények szerint a vashiányos vérszegénység kapcsolatban áll a rövidebb alvási idővel az első életévben és hosszabb távú, követéses vizsgálatokra van szükség a vérszegénység és az alvásmennyiség összefüggéseinek pontosabb megítéléséhez.
A mindennapi gyakorlatban azt a következtetést vonhatjuk le, hogyha felmerül a vérszegénység gyanúja a babánál vagy olyan körülmények állnak fenn, melyek hajlamosítanak az alacsony vasszintre, akkor érdemes ezt kivizsgáltatni, hiszen összefüggés állhat fenn az alacsony alvásmennyiséggel is.
Fontos, hogy konkrét ok-okozati összefüggést nem állapított meg a vizsgálat, azaz nem arról van szó, hogy a vashiányos vérszegénység okozza a nemalvást, hanem arról, hogy a vérszegénységben szenvedő babáknál a kevés alvás nagyobb gyakoriságú.
Dióhéjban: ha felmerül a babánál a vashiányos vérszegénység, akkor érdemes jobban figyelni a baba alvásmennyiségére, ha pedig keveset alszik a baba, akkor érdemes konzultálni a gyermekorvossal arról, hogy nem áll-e fenn vérszegénység a gyermeknél.
