Majd egyszer csak beugrott. A félelem és a bizonytalanság miatt. Mert ezt a témát számos tévhit, legenda övezi, a bölcsőhaláltól való félelem pedig csak ront ezen a helyzeten. Személy szerint nem szeretem a szélsőséges véleményeket, de meg tudom érteni azokat az anyukákat is, akik nem tudnak más alvási módot elképzelni, mint ami nekik bevált. Átérzem azoknak a szülőknek a félelmeit, akik nem merik bevallani, hogy együtt alszanak a babájukkal, mert félnek az ismerősök, családtagok negatív ítéleteitől. Mert ők sem biztosak benne, hogy jól csinálják-e, hogy ez-e a helyes út. Érzik, hogy így békésebben telnek az éjszakák, de nem biztosak abban, hogy biztonságos-e így aludni, nem rontanak-e el valamit, mi lesz majd, ha külön szobába szeretnék költöztetni a csemetét.
Nehéz ezeket az érzéseket bárkivel is megosztani, hisz mi mindannyian tökéletes szülők szeretnénk lenni, mindent pontosan és biztosan tudni, tenni a gyermekeink érdekében. A külön alvás hívei is hasonló érzéseket élhetnek át. Hányszor hallottam olyan kijelentéseket, hogy „hogy lehetsz ilyen kegyetlen, önző, hogy külön szobában altatod azt a szegény babát?”. Pedig elképzelhető, hogy az adott családban ez a mód vált be, és senki nem igényli az együttalvást. Utálom azokat az egyoldalú cikkeket is, ahol az együtt vagy a külön alvást istenítik, minden más megoldást meg természetellenesnek, túlzónak, netalántán életveszélyesnek titulálnak. Sokkal kevésbé egyformák a babák, mintsem hogy egyetlen fajta megoldás legyen az összes számára a tökéletes meg az egyetlen.
Én nem szeretnék egyik oldal pártjára sem állni. Azt hirdetem, hogy mindig az adott család tudja a legjobban eldönteni, hogy az együttalvást vagy a külön alvást választja. És ez is csak a két végpont, közte is számos átmeneti megoldás létezik: közös szoba, de külön ágy; a nagyágyhoz csatlakoztatható kiságy; együttalvás csak hajnalban vagy csak az első hónapokban, vagy csak nagyobb gyermekekkel.
A címben feltett kérdésre pedig egyértelműen igen a válasz, amennyiben betartjuk a biztonságos együttalvás szabályait.
Persze, az anyukákkal folytatott konzultációkból leszűrt tapasztalatok, szakirodalmi adatok és a saját élményeim alapján kikristályosodott egy olyan megoldás, amit a legtöbb szülőnek javasolhatok:
- az első hónapokban, amíg sokszor megéhezik a baba éjszaka, főleg szoptatott picik esetén a közös szobát szoktam javasolni. Az anyukáknak kevésbé fárasztó, ha nem kell minden egyes etetésnél átmennie a másik szobába, és az a félelem is elmúlik így, hogy az anya nem ébred fel a baba jelzésére vagy nem tud időben reagálni.
- 6 hónapos kor körül érdemes elgondolkozni azon, hogy szeretnénk-e külön szobába/ágyba költöztetni a csemetét. Ebben a korban átlagban már csak 1-2-szer éheznek meg a babák éjszakánként és képesek 6 órát egyben átaludni. Akkor érdemes ezt megfontolni, ha a baba érzékeny a zajokra és egyedül jobban alszik, vagy ha a szülők a baba minden mocorgására felébrednek.
- Persze, semmi gond nincs akkor sem, ha több évre rendezkedtek be a közös szobában, ágyban, sok családnál ez is működik.
Tanácsadások alkalmával mindig a család elvárásainak figyelembe vételével szoktuk megtalálni közösen a legjobb alvásmódot.
Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság ajánlása a biztonságos alvás kapcsán.
Ha az együtt alvást válasszátok, feltétlenül olvasd el a biztonságos együttalvásról szóló cikkemet is!
Exkluzív, tudományos igényességű cikkek, előadások és tréningek kizárólag előfizetőknek
Több, mint 30 cikk és esettanulmány
20 órányi előadás
folyamatosan bővülő tudásanyag
ha nem találod a kérdéseidre a választ, segítünk